hogy higyjem: túl vagyunk rajta!:)
Megműtötték aput, vége a sok gyomoridegnek, görcsnek. A műtét sikeres volt: kivágták a vastagbél-daganatot; "jó" helyen nőtt, és - ahogy a doki mondta -, pont jókor "kaptuk el":)). Nincs áttét.. szóval jöhet a felépülés!:) Micsoda kő esett le a szívünkről!
Ahogy a ma reggeli Igében olvastam: "Fölépítelek még, és fölépülsz"... csak épp mondtam az Úrnak, hogy nem nagyon tudom elhinni, ne haragudjon rám, ez vajon tényleg azt jelenti, amire gondolok?:)) Hiszen ott él az emlékeimben még - nagyonis élénken - az anyuval történtek, megéltek... aztán most műtét után kiderült, hogy tényleg úgy kell érteni, ahogy írva vagyon!:))
Persze, óriási fájdalmai vannak, aztán mindenhonnan csövek lógnak ki belőle... de mégis boldogok vagyunk. Jöhet a felépülés!:) Addig is ápolgatjuk.. fájdalmait enyhíteni nem tudjuk, csak mellette állni közben..:) Köszönöm, Istenem...:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
hála érte!Veled örülök!Hamaros épülést és kitartást édesapádnak!Neked sok eröt!
orulok a jo hirnek. Gyors felepulest kivanok!
szívből örülök:)
gyógyulást, erősödést kivánok, és mindeközben mindannyiatoknak Isten erjeét, jelenlétét és áldását az életetekben.
köszönöm nektek:)
Megjegyzés küldése