hallgatom.... és arra gondolok, mennyi lélek van a zenében...
mennyi érzés.. mennyi szépség ..akkordok és harmóniák... sok sok szomorúság, könnyből születő gyöngyszemek, gyönyörűszép érzések...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
- Lea Mónika
- Harmincon túl, de az életen még innen;). Hiszen a java még hátra van - ezt én tényleg nagyon hiszem. Foglalkoztam sokmindennel már, voltam titkárnő, fordító, hobbys eladó és beszerző, dekupázsos kézimunkázó, énekelgető. Feleség, s lassan két éve anyuka. Gyönyörű és okos és eleven a kislányunk. Aztán voltam és vagyok álmaiban hívő, foggal-körömmel ragaszkodó és álmait feladó. Meg újrakezdő. Harcoló és síró, hátraforduló és megkeményedő, és megintcsak újrakezdő. Kíváncsi lennék, hogy másnak is ilyen hepehupás-e az élet...:)
3 megjegyzés:
szerintem Illes jobban nyomja :P
Igen... valóban:)
Mármint, hogy valóban lélek van benne. Illés is jól nyomja,de szerintem ez a bácsi is:)
Megjegyzés küldése