2010. március 22., hétfő

hOgYaN lEsZ

a muffinból 2 hét alatt gyümölcstorta?

Pár hete (mondjuk 3) elmentem vásárolni ilyen kesztyűt súroláshoz, és vettem egy muffin sütőformát. Ez egy pénteki napon történt talán, de leghamarabb is csütörtökin.
Pontosan 2 hete volt az a hétvége, amikor az az ötletem támadt, hogy - kedvesemnek kedveskedve;-) - sütök egy kis túrós-csokis muffint (meghát nekem is annyira ízlik, de ez egyébként ebben az esetben Teljesen mellékes tényező). Megvolt a túró is hozzá meg minden. Szóval vasárnap reggel fölkeltem korábban, nekiálltam, megsütöttem, és aztán délben a finom túrós-csokis muffint jó étvággyal bekebeleztük. Mind az egészet. Mondanom se kell, hogy mindenkinek milyen nagyon ízlett, és mekkora sikere lett. Még apunál is. Akit érdekel a recept, az kérdezze meg Adinát, vagy engem, és akkor megmondom, hogy mit mondott Adina, honnan szedte ő is.:D
Itt akár véget is érhetne a történetem,
nade nem ér véget, mert nem is így volt.
Addig persze, hogy megvolt a túró is hozzá meg minden, tényleg minden így történt. Na de muffin papírt elfelejtettem ám venni hozzá! Anélkül meg nem megy a dolog! Sebaj, a szombat estét azzal töltöttük D.-dal, hogy muffin papír után kutattunk boltokban. A nagy boltok azért vannak, hogy pont az ne legyen bennük, ami nekünk kell. Meg a kis boltok is. Szóval nem kaptunk. Sebaj - mondom én -, ha nincs muffin papír, de van túró, készítünk belőle túrós palacsintát. Ennek még D. is örült, mivelhogy szereti a túrós palacsintát. És én is örültem, hogy ő örül, és mégiscsak jó dolog fog kisülni az egészből. így hát tényleg felkeltem vasárnap hamarabb, mint egyébként, és nekiláttam a palacsintasütésnek. Finom lett, és persze mindenki nagyon szerette:)
Azazhogy szerette volna, ha megsütöttem volna.
Én ugyan nekiláttam a sütésnek - és tényleg, ki is hordtam tálakat, tojást, satöbbi -, ha közben nem derül ki, hogy nincs lisztem. Na hoppá! Anélkül kicsit nehéz lesz!
És így történt, hogy nem sütöttem azon a hétvégén se muffint, se palacsintát. Se semmi egyebet. A túró felét elajándékoztuk.
És akkor most hétvége. Na - mondom, jön a hétvége, nem fog ki rajtam! Vettem muffin papírt is, meg lisztet is, jó sokat, hogy legyen:D, időben, és vártam, hogy jöjjön akkor az a vasárnap reggel. El is jött annak rendje-módja szerint. Ismét elő mindent, muffinsütés lesz! Vendéget várok!
Ki is készítettem mindent, tojást, lisztet, stb stb, amikor szent habakuk! Mik derülnek ki! Nincs tejföl! És lehet, vaj se elég..
Kész szerencse, hogy a gyümölcstortához volt minden. És az is kész szerencse, hogy eszembe jutott, hogy akkor süssek helyette gyümölcstortát.
Finom lett, szép lett, sikeres lett. Mind elfogyott. És ez már igaz is!!!

Valamikor egyszer csak elkészül az a muffin is...:))


UI. mentségemre legyen mondva - és bármennyire hihetetlen is -, de egyébként TÉNYLEG nem szoktam ennyire, hogyisfejezzemkimagam, hogy senkit meg ne sértsen... ennyire szétszórt lenni a hozzávalógyűjtésben...;-)

3 megjegyzés:

Abigél írta...

Én már semmin sem csodálkozom Lea,de ebbe is bele lehet jönni.Mármint a gyűjtögetésbe. :-)

Mike Adina írta...

Éljen a kreativitás! És a jókedv!

Unknown írta...

send one for me ...:))