a kukában.
Lapátoltam, azaz nagy kerti villával dobáltam az összehordott diófaleveleket a kukába, aztán egyszercsak látom, hogy ott szuszog a "szemét" tetején egy tüskés valami. Hát szó ami szó, gyorsabban kezdett el dobogni a szívem; kicsit megijedtem, hogy villára hánytam egy sünit, na meg magától a látványtól is, meg, hogy most mit kell vele csinálni. Hát előszöris ugye lefényképezni kell:P (miután valamelyest lenyugodtam), utána pedig anyósom segítségével kiraktuk sétálni a szomszéd (üres) telkére.
De ez persze még akkor történt, amikor szépen sütött az őszi nap és a hó nem fedte be az avart.
Édes volt!;;-)
5 megjegyzés:
hát,nekem nem biztos h a fényképezőgép jutott volna az eszembe:)
na de neked.:))
hanem mi? visítani?:D
:))
Egyszer hozzánk a nyári konyhába settenkedett be egy süni. Naná, hogy én vettem észre, de először nem tudtam, mi lehet, ezért - este lévén - rögtön hívtam Józsefet. Jött is lapáttal felszerelkezve (a szomszédok lesték, mit akarhatunk), de aztán megláttuk a sünit... Kihoztuk, tejet adtunk neki, de nem maradt sokáig.
(Pedig ahol sün van, ott kígyó nincs.)
Olyan cukiii ez "kicsit megijedtem, hogy villára hánytam egy sünit, na meg magától a látványtól is, meg, hogy most mit kell vele csinálni. Hát előszöris ugye lefényképezni kell:P"! :))
Legalább megsimogattad?:))
Megjegyzés küldése