az úgy volt, hogy ugye péntek este érkezém haza a táborból, és komolyan mondom, elkezdtem volna búsúlni amiatt, hogy vége is van, ha lett volna időm rá, de nem volt, mert másnap, azaz szombaton volt Ancsa és Dávid polgári esküvője, Albertirsán ráadásul, szóval készülődni PLUSZ utazni is kellett, meg maga a polgári is, ugye hát mindegyik időigényes. így történt, hogy aznap nem búsultam, hanem inkább örültem az ifjú párnak, mert olyan szépek. Meg minden szép volt, és megható is. Pl ott a hivatalban is, az elhangzott szöveg...még jó, hogy megfogadtam előre magamban, hogy nem sírok, mert másképp lehet, hogy elérzékenyülésemnek jelét adtam volna egy ponton..
és akkor pezsgő, amit nekem kellett kitölteni!! (érzitek a feladat súlyosságát???), és Dávidéknál vendégség, fényképészkedés, kis játszás a végefele...na, szal jó volt!
És még csak annyit, hogy olyan hihetetlen ez az egész...hogy Ancsa férjhez megy, s feleség lesz...:)) hihetetlen, de igaz! és szép!:))
Ancsa remélem nem haragszik meg, hogy reklámozom;)
4 megjegyzés:
Jaj, de nagyon szepek! Szep lany volt Ancsalany mindig, de menyasszonykent a Napnal is ragyogobb! Eljenek boldogan! :)
Ui. Hol a rovid hajad? En nem latom ... Vagy ez paroka? :D
öööö...úgy értem rövidEBB haj...:)):D
Én is elámultam Amcsa szépségén... nagyon örülök nekik :)
szép vagy nagyon, Lea...
ez a piros szuperül áll:)
Megjegyzés küldése