sose fordult meg az a fejemben, hogy talán azért nem hat egyetlenegy epére való, lett légyen az a legdícsértebb gyógyszer sem az én epekríziseimben, mert nem az epémnek van baja. "Nem egyformán reagálnak a szervezetek ugyanazokra a dolgokra", gondoltam én, és hittem is, hogy ez a dolog kulcsa az én speciális esetemben.
Egészen addig, míg, a helyzet tűrhetetlenné válva, elmentem az orvoshoz, aki sokféle-fajta vizsgálkodás eredményeit összevetve kijelentette, hogy az epémnek az égvilágon semmi, de semmi baja, minden tökéletesen működik odabenn. Féregnek nyoma sincs. Mik is a tünetei?
Na igen, mert emlékeimet gyermekkori epeférges korszakomból összevetve a jelenkori tüneteimmel teljes hasonlóságot véltem felfedezni, és bátorkodtam levonni azt a következtetést, hogy akkor ugyanaz a bajom. Ezzel a meggyőződéssel állítottam be az orvoshoz is először, és kértem az igazoló analíziseket. (Innen is látszik, hogy egy ember ritkán tudja önnön helyzetét helyesen ítélni meg?? vagy, hogy az általánosítás az veszélyes dolog:P )
Ha egyáltalán jól ítélték meg akkor a helyzetet - mondta az ideggyógyásznő, akinél második analízisi körömet kezdtem háziorvosom biztatására. Ő ugyanis migrénre gyanakodott, ami persze be is igazolódott. A csel az volt, hogy az epés krízisek tünetei igencsak hasonlítottak a migrénes fejfájás tüneteire, ám hál'Istennek ennek az összetévesztésnek VÉ-GE!
A poénos az egészben az, hogy mióta tudom, mi a bajom, már alig van bajom. Úgy értem, amíg csak gyanakodtam valamire, addig mindentől de mindentől előjött a krízis: kezdve bizonyos kajáktól, stressztől, fáradtságtól, fronthatástól, meg sorolhatnám, szóval amitől csak lehetett, nekem mindentől kijött:)) (utánaolvastam az interneten kérem szépen).
Na mióta megállapították, hogy, egyrészt az epém egészséges, másrészt pedig, hogy migrénem van, lényegesen csökkent a fejfájások száma. Azelőtt volt, hogy 2naponta előjött, vagy egy hétig is eltartott, most meg egy hónapba kétszer mondjuk elő- és akkor is csak jönne, mert háhá, már tudom, mit kell csináljak, és nem engedem ám, hogy szakadjanak a zsilipek!!!;-))
Hát így jártam, kérem szépen, az epémmel, az epekríziseimmel amik nem is epekrízisek voltak és a migrénnel. És hát azóta szépen éldegélek:-))
2011. április 15., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
nahaaat....ez jo marmint hogy legalabb tudod mi a bajod..es hogyazota nincs is bajod...tyuha!
good nyúz:D
Megjegyzés küldése