eLiNdíToTtAm

ugyanitt még egy blogot, ahova egyszerűen csak szeretnék kitenni a (kézi)munkáim közül néhányat, csak úgy ni, nézegetésre.

Ez mindenkinek látható.

http://szeretemaszepet.blogspot.com/

Ennyi!:)

dEbReCeNi ViHaR

előtte

utána

A héten hétfőn olyan vihar volt itt Debrecenben, amilyet még nem pipáltam, mióta itt lakom; de még anyósom is azt mondja, hogy ő se látott ilyen vihart s esőt mióta benn él Debrecenben. Állítólag 7000 villám sújtott le ez alatt a szűk 2 óra alatt.

D. persze Pesten volt, a pesti irodában, valami főnökváltás ügyben, és épp kellemesen vacsoráztak, amikor én itt kétségbeesetten próbáltam telefonon elérni, hogy tudassam vele, micsoda ítéletidő van errefelé és, hogy hány helyen tolakodik be a víz a szobába: csöpög a gerendáról, a roló húzókájából rendesen folyik, s még a konnektor mögül is csordogál! De jel nem volt, úgyhogy csak szorgalmasan csavargattam a gyorsan megtelő törölközőket, meg töröltem fel a padlóról a tócsákat.

No azért mégis túléltem a dolgot, egyedül is, és negyedóra múlva már telefonálni is tudtam. Később a vihar elült, illetve inkább odébb állt, a csorgások nagyjából elálltak, s késő estére az ablakot is kinyithattam a jó, friss, lehűlt levegőnek.

Később aztán megtudtam, hogy ami nálunk történt, az nem is olyan vészes (bár utólag keletkezett még jó néhány ázott folt a mennyezeten s a falon); mert például a gyüli épülete sokkal jobban elázott: úszott a vízben a padlástér, az első emelet, s az alagsorban is bokáig lehetett gázolni benne. De úszott a város is, főleg a központi része: bokáig, lábszárközépig érő víz hömpölygött sokfelé az utakon, de volt, ahol térdig ért! És jelentős anyagi károk is voltak jócskán: kidőlt fák, letört ágak, bedőlt kerítések, kapuk, tönkrement tetők, elázott házak, áramkimaradások, sebesültek, s még ki tudja mennyi minden más. Váradi hasonló nagy viharok jutottak eszembe.

Hát azért csak izgi volt, így egyedül a házban, a nagy sötét viharral körülöttem. (a vihar tombol, a vihar tombol, a vihar tombol mindenütt...hej!)

Meg aztán jólesett a kis hűvös utána.

És ne feledjem: mindig van rosszabb, mint az én helyzetem...

tEj,

vagy valami afféle...

talán 2 hete voltunk bevásárolni D.vel, s többek között vettünk 2 dobozos tejet. nem is valami no-name-t, hogy biztosak legyünk a vétel sikerességében.

2 napra rá valami sütit készítenék, kellene hozzá tej, töltöm a felbontottat, hát olyan furi, sűrű....mondom mi van, megsavanyodott volna 2 nap alatt, hűtőben, az ultrahangon kezelt tej?? a szaga-íze rendben, de az állaga...hát, nem mertem hozzáadni. felbontom a második dobozzal is, ezen igazán ne múljon már...s ugyanaz a jelenség fogad: valami sűrű, darabos massza folyik ki a dobozból, forralásra pedig csúnyán kicsapódik....

Na ennyit a tejről amit dobozban árulnak. Bármilyen szépek is rajta a tehenek, a tej még mindig nem éri el azt az alsó szintet se, ahol tejnek lehetne nevezni azt a fehér színű valamit, amit beletöltöttek!

vIrÁgOk

kinyílt a leander

a mákvirág az igazi!;-)

emlék 7végéről..

folyt.köv.:-)

mEgÉgEtTeM

az ujjam.

Nagyon fáj.:(:(:(:(:(:(:(:(

éRdEkEs MóDoN

sose fordult meg az a fejemben, hogy talán azért nem hat egyetlenegy epére való, lett légyen az a legdícsértebb gyógyszer sem az én epekríziseimben, mert nem az epémnek van baja. "Nem egyformán reagálnak a szervezetek ugyanazokra a dolgokra", gondoltam én, és hittem is, hogy ez a dolog kulcsa az én speciális esetemben.
Egészen addig, míg, a helyzet tűrhetetlenné válva, elmentem az orvoshoz, aki sokféle-fajta vizsgálkodás eredményeit összevetve kijelentette, hogy az epémnek az égvilágon semmi, de semmi baja, minden tökéletesen működik odabenn. Féregnek nyoma sincs. Mik is a tünetei?
Na igen, mert emlékeimet gyermekkori epeférges korszakomból összevetve a jelenkori tüneteimmel teljes hasonlóságot véltem felfedezni, és bátorkodtam levonni azt a következtetést, hogy akkor ugyanaz a bajom. Ezzel a meggyőződéssel állítottam be az orvoshoz is először, és kértem az igazoló analíziseket. (Innen is látszik, hogy egy ember ritkán tudja önnön helyzetét helyesen ítélni meg?? vagy, hogy az általánosítás az veszélyes dolog:P )
Ha egyáltalán jól ítélték meg akkor a helyzetet - mondta az ideggyógyásznő, akinél második analízisi körömet kezdtem háziorvosom biztatására. Ő ugyanis migrénre gyanakodott, ami persze be is igazolódott. A csel az volt, hogy az epés krízisek tünetei igencsak hasonlítottak a migrénes fejfájás tüneteire, ám hál'Istennek ennek az összetévesztésnek VÉ-GE!
A poénos az egészben az, hogy mióta tudom, mi a bajom, már alig van bajom. Úgy értem, amíg csak gyanakodtam valamire, addig mindentől de mindentől előjött a krízis: kezdve bizonyos kajáktól, stressztől, fáradtságtól, fronthatástól, meg sorolhatnám, szóval amitől csak lehetett, nekem mindentől kijött:)) (utánaolvastam az interneten kérem szépen).
Na mióta megállapították, hogy, egyrészt az epém egészséges, másrészt pedig, hogy migrénem van, lényegesen csökkent a fejfájások száma. Azelőtt volt, hogy 2naponta előjött, vagy egy hétig is eltartott, most meg egy hónapba kétszer mondjuk elő- és akkor is csak jönne, mert háhá, már tudom, mit kell csináljak, és nem engedem ám, hogy szakadjanak a zsilipek!!!;-))
Hát így jártam, kérem szépen, az epémmel, az epekríziseimmel amik nem is epekrízisek voltak és a migrénnel. És hát azóta szépen éldegélek:-))

zSáKmÁnY

mondom már éppen itt az ideje, hogy benézzek a bolt melletti antikváriumba, ahova gyakran járok egy kis ezért-azért, főként gyorsan fogyó élelmiszerért. otthon sokat antikváriumoztam ám.

szóval be is néztem, szétnézni, míg én nézelődtem, az eladó néni egy egyértelműen jóismerősének nagy hévvel mesélte, hogy annak idején, mikor segélyt vittek át nagyváradra (tán a forradalom körül lehetett, arra saccolok), hogy majdnemhogy lepukkantotthatták volna őket, a vámba ők voltak az első autó visszafele, szembe letekeri egy újságíró a kocsija ablakát, hogy mi járatban, mire mondják, hogy segélyt hoztak csak, mire az újságíró, hogy nem hiszem. na hát ne higyje, de ugye utána realizálták csak, hogy őket simán lelőhették volna, akkor voltak frissiben a lövöldözések.

azóta se járt váradon, viszont ez maradandó élmény számára, olyat soha nem érzett, se előtte se utána, és hát egyszer még az újságban is megjelent a nevük, ti hogy ők segélyt vittek nagyváradra.

mire a jóismerős, hogy meghiszi azt, és hogy ők is mikor prágába mentek még anno, akkor ott is pont lövöldözések voltak, a vitrinek kitörve, hazatelefonálnak hogy te misi mi történt itt, sehol egy lélek az utcán, vitrinek meg betörve? hát ti nem tudjátok, így a telefonon a válasz, most voltak épp a lövöldözések, bemondták a hírekbe.

meghiszem azt, így az eladő néni, de tudod az mégsem volt olyan, mint amikor mi nagyváradon jártunk, mert ez itt forradalom volt, az meg csak egy jelentéktelen lövöldözés.

hát igen-igen, és végülis a jóismerős megadta magát és elment ebédet készíteni, én meg teljes véletlenül rátaláltam egy Efrájim Kishon könyvre, amit még kistini koromban Mike Laura adott nekem kölcsön, és meg is vettem, 400 forint lévén, Az eszed tokja!

hazafele pedig beleolvastam és igen jót mulattam Ruzicska oknyomozó történetén.

mÚlT hÉtEn

felrobbant az utcánkban egy ház. Pár számmal arrébb.
Azóta én is gyakran érzek enyhe gázszagot a konyhában.

vOltUnK

otthon

Márti is otthon volt és
Imiék is
és Anikóéknál is voltunk és
Zsókiéknál aludtunk és ebédeltünk és vittük aput is meg Mártit is
és beszélgettünk
és szombat este összejött egy kisebb Betlehemes társaság, és LIGRETTÓZTUNK.
jó volt játszani lelkesen kiabálva csapkodva
meg látni az otthoniakat
apu kedves volt és megsimogatott
vasárnap ebéd után megkaptuk ez esküvői videót és
belenéztünk és bizseregtünk újra
este rosszul voltam de D. nem hagyott magamra
hétfő reggelre elmúlt az e.k. és sütött a nap
még gyorsan elpakoltam egyes-mást aztán
búcsút intettünk apunak Mártinak
és hazafele egy kicsit könnyeztem mert hát
az ember a szülővárosát és az otthonát
nem feledheti olyan könnyen

eZeK a

jégvirágok az előszobai üveg"falat" díszítik - belülről. Merthogy -6C fok van itt. Kint -14, igaz, és remélem, a két muskátli meg a leander, akiket ide menekítettünk be a fagy elől, értékelik ezt a néhány foknyi különbséget és úgy döntenek, hogy mégsem pusztulnak el idebenn...

múlT cSüTöRtÖk - SzOmBaToN

Udvarhelyen voltunk D.dal Mártiéknál. Péntek- szombat kézműves-műhely, csütörtök kis ünneplés kettesben. 2 hónap házasság van elvégre mögöttünk, és meg kell ragadni az ünneplési lehetőségeket, így sokkal szebb az élet.;-)
Jártunk egyet a természetben, D. a fellegekben is; óhatatlanul - néhány sárosabb és miegyébbel telített mezőn is. Na de kit érdekelt ez akkor? Sütött a nap, majd a felhők mögül, majd lenyugovóban is még. Mi meg hazafele szaladtunk és jó volt.

őSz MiNáLuNk...

nemrég még, legalábbis.
Pár hete ugyanis még minden így pompázott:

vadszőlővel van végigfutattva a hosszú feljáró (is), eltakarja a szomszéd üres, gizes-gazos telket;
a fúrott kutat is befutotta,

meg a vezetékeket is (ami azért nem olyan jó, csak szép:P),

meg a szomszéd ház falát...

Próbálok én is elkapni pillanatokat, látványokat, megörökíteni színeket...



volt valami légballon-(világ v európa, nemtom)bajnokság is:

persze, hogy a vadszőlőleveleket elhordta a sok eső meg erős szél, látszik már más is a szomszéd telekről...:P

Dehát ilyen az élet, nem? A pakliba minden benne van...:))

volT nEt,

nincs net.
Pár nap próba mobil-internet, majdnem szerződtünk is már, csak közbe megérdeklődtünk valami mást. Így most ezen felbuzdulva vezetékest próbálnánk, csak ahhoz ám fel kell mérni a terepet, hogy egyáltalán lehet-e, az meg 2-3 hét, míg kijönnek; a mostani próbaidős mobil-internetet pedig vissza kell adni holnap... szóval pár hét megint net-telen lesz itt a Kuruc utca 48 szám alatt.
Majd meg-meg látogatom anyósomékat....;)
De hát így van ez ebben az időszakban: minden tolódik ki: bútor, ez-az... remélem karácsonyig (felkészülök a legrosszabbra:P) azért rendbe leszünk már, mindenféle szempontból! Addig meg érdeklődünk, rendezkedünk amit lehet, boldogulunk, ahogy tudunk... És tanuljuk a türelmes várakozást!:D
(Tényleg boldogulunk:P)