Nem kell nekünk csak kék mező, csak szél, mezőkről érkező, csak kék szavak és kék imák s Isten kezéből kék virág.
2013. június 28., péntek
mEgKíVáNtAm
édesanya darázsfészkét.
Nekiveselkedtem hát... és megsütöttem :)
Mindez tegnap történt. Jutott belőle anyósnak-apósnak és sógornőjéknek is. Nekünk is maradt jócskán.
Persze mára mind elfogyott! Pontosabban ma.
Harmincon túl, de az életen még innen;). Hiszen a java még hátra van - ezt én tényleg nagyon hiszem. Foglalkoztam sokmindennel már, voltam titkárnő, fordító, hobbys eladó és beszerző, dekupázsos kézimunkázó, énekelgető. Feleség, s lassan két éve anyuka. Gyönyörű és okos és eleven a kislányunk. Aztán voltam és vagyok álmaiban hívő, foggal-körömmel ragaszkodó és álmait feladó. Meg újrakezdő. Harcoló és síró, hátraforduló és megkeményedő, és megintcsak újrakezdő. Kíváncsi lennék, hogy másnak is ilyen hepehupás-e az élet...:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése