eLkÉsZíTeTtEm

életem első brassói aprópecsenyéjét. Persze, csak azután, miután reggel melóba menet előtt meggyőztem Dávidot, hogy hadd ne főzzek már ma, mert akkor nem tudok úgy haladni a munkákkal, amiket hétvégén szeretnék hazavinni... bele is egyezett a drága, hogyne, megértő szívű férj ő nagyon (na meg a pizzát sem veti meg:P).
De miért, most mennyivel jobb érzés lesz, mikor hazajön, és várja a fincsi kaja, amiről már teljesen letett? Ezt nem hagyhattam ki....;-))

őSz MiNáLuNk...

nemrég még, legalábbis.
Pár hete ugyanis még minden így pompázott:

vadszőlővel van végigfutattva a hosszú feljáró (is), eltakarja a szomszéd üres, gizes-gazos telket;
a fúrott kutat is befutotta,

meg a vezetékeket is (ami azért nem olyan jó, csak szép:P),

meg a szomszéd ház falát...

Próbálok én is elkapni pillanatokat, látványokat, megörökíteni színeket...



volt valami légballon-(világ v európa, nemtom)bajnokság is:

persze, hogy a vadszőlőleveleket elhordta a sok eső meg erős szél, látszik már más is a szomszéd telekről...:P

Dehát ilyen az élet, nem? A pakliba minden benne van...:))

tegNaPeLŐtT - 1 hÓnAp

Tegnapelőtt voltunk egy hónapos házasok. De gyorsan telik az idő!

...és de szépen....;;)

éRkEzNeK

a képeslapok a Kurucz utca 48-ra. Eddig három érkezett meg. Nagyon jó érzés!!!;-)

volT nEt,

nincs net.
Pár nap próba mobil-internet, majdnem szerződtünk is már, csak közbe megérdeklődtünk valami mást. Így most ezen felbuzdulva vezetékest próbálnánk, csak ahhoz ám fel kell mérni a terepet, hogy egyáltalán lehet-e, az meg 2-3 hét, míg kijönnek; a mostani próbaidős mobil-internetet pedig vissza kell adni holnap... szóval pár hét megint net-telen lesz itt a Kuruc utca 48 szám alatt.
Majd meg-meg látogatom anyósomékat....;)
De hát így van ez ebben az időszakban: minden tolódik ki: bútor, ez-az... remélem karácsonyig (felkészülök a legrosszabbra:P) azért rendbe leszünk már, mindenféle szempontból! Addig meg érdeklődünk, rendezkedünk amit lehet, boldogulunk, ahogy tudunk... És tanuljuk a türelmes várakozást!:D
(Tényleg boldogulunk:P)

uToLsÓ

bejegyzésem itthonról.
Ma este vagy holnap reggel pakoljuk össze a számítógépet, és költöztetjük Debrecenbe.
A következő bejegyzés már otthonról lesz. Meg minden, ami közte kimaradt. Remélem.
Hát ilyen ez... volt egy darabig valami valahol, aztán búcsúzunk, pakolunk, itthon-és-otthon kavarog a fejünkben, szívünkben, az itthon már nem teljesen itthon, az otthon még nem egészen otthon... néha összezavarodunk, néha könnybe lábad a szemünk... aztán majd otthonossá válik az új hely. A csomagban ez is benne van. Tudom én... tudom én... :)