pár percre Eriékhez, ölbe vettem kicsikét a pici babáját...oooolyan édes!!!!!! olyan jó volt látni őket pár percre is:)
folyton nyújtózkodik, tornázik:):)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
- Lea Mónika
- Harmincon túl, de az életen még innen;). Hiszen a java még hátra van - ezt én tényleg nagyon hiszem. Foglalkoztam sokmindennel már, voltam titkárnő, fordító, hobbys eladó és beszerző, dekupázsos kézimunkázó, énekelgető. Feleség, s lassan két éve anyuka. Gyönyörű és okos és eleven a kislányunk. Aztán voltam és vagyok álmaiban hívő, foggal-körömmel ragaszkodó és álmait feladó. Meg újrakezdő. Harcoló és síró, hátraforduló és megkeményedő, és megintcsak újrakezdő. Kíváncsi lennék, hogy másnak is ilyen hepehupás-e az élet...:)
3 megjegyzés:
na-na megkívántad? :) én igen... :)
:))))) persze...mikor ilyen babát fog az ember lánya...;;)
:)) :X
Megjegyzés küldése