LeSz mÁr

boríték is...

kElLeNeK mEgHíVóK

Lassan elkészülnek azok is.
SOk előkészület van ezzel az esküvővel, es sok sok sok apró részlet. Nem minden tiszta a fejemben, de amiről konkrét elképzelésem van, ahhoz nagyon tudok ám ragaszkodni.
Így volt pl a meghívó szövegének a szerkesztésével, betűtipus, minden - hála a türelmes, kitartó és nemutolsósorban ügyes Árpinak, ez meg is valósult 12 óra munka árán:P. Persze a lap nemt ud repülni meg nem is énekel mikor kinyitod, szóval az a sok muna nem tűnik fel ránézésre - DE olyan lett, amilyet szerettem volna. Az utolsó pontocskáig.

Megvolt ám a konkrét elképzelés a meghívó kinézetével kapcsolatban is...
csakhogy nem kapok sehol se olyan lapot, amilyet szerettem volna hozzá, amivel a legszebb lett volna. Mármint színre.:-(:-( Pedig bejártam Váradot és Pestet, D. pedig Debrecen hobby és papírboltjait. Ezt hívják pechnek?:))
El kell fogadni, hogy nem minden lehet tökéletes, és nem minden lehet olyan, amilyennek megálmodtuk... mondják. Sajnos igazat kell adjak.. de azért nehéz az ilyesmit feldolgozni a magamfajta rögeszméseknek:P DE próbálkozom. És, becsületemre legyen mondva, megcsináltam más papírból... és nem mondok semmit!!!:D

Száradás...

Gyűl a kupac...

..fogynak a rózsácskák

Végül mind megvan!
Szépen sorakoznak.... (maguktól, egyébként;-)

Mostmár csak találjunk megfelelő borítékot!!....:D

2 eRőSíTő NEM éS 1 bOlDoGíTó IGEN

Szombaton Gabóca és Laci eljegyzésén vettünk részt. Furcsán hatott, hogy olyan kevesen vagyunk;-)), de nagyon szép alkalom volt, nagyon aranyos a párocska! És poénos a beszámolójuk: Lacinak a három lánykéréssel, merthát ugye három a magyar igazság;-)), Gabóca pedig a folyamattal, míg Isten meggyőzte, hogy szeressen. De látszik rajta, hogy boldog, és már cseppet sem esik nehezére szeretni. Nem is lenne Gabóca, ha nem így történt volna...;-))

énekelgettünk, eszegettünk, Zsiga "összejegeyzte" őket, minden kis aranyos volt! Gabóca meg szép virág:-)

Csók? Nem ránk tartozik!:P

Együttérző tesó;-)

Egymásba fonódva...

Báj..

aZt hiSzEm, nAgYoN

megszerettük egymást: Manó meg én.
Múltkorában ügyintézés végett több napot is Frici és Vica otthonában sátoroztunk le; ennek az lett a vége, hogy Manót még a fürdőkádból se vehette ki más, csak én. Amire titokban büszke voltam.:P Olyan kis értelmes; bár nem beszél még, de mindent ért, hihetetlen. Mindent. És annyi szeretet van a szemében, a mosolyában...
Biza szívfájdító volt a búcsúzás.

Most hétvégén voltak itthon Friciék. Nem sokra rá, hogy megérkeztek, Manócska megint csak hozzám jött. Még Fricitől is:P
Vicces volt vasárnap d.e. az imaházban, mikor meglátott, odajött. Úgy kellett énekelni: egyik kezemben a mikrofon, másik kezemben/ölemben meg Jóel..csak bírjam tartani:)). Nem is tágított tőlem az éneklés végéig. Meg utána se - mindaddig, míg meglátta, hogy egy másik fiúcska (Ábel) kisautóval játszik. Akkor odament és egyszerűen kivette a kezéből....:)):))

Homokozás:)

Hogyan jutunk ropihoz.


Szeretjük egymást:)

iNnen jUt

eszembe: mindjárt két hónapja, hogy D. elvitt Egerbe. Kihúztam ugyanis a lapocskán;-)

De szép volt ott is, denagyonjóegyütt!!:x

Pont kifogtunk valami Egri napokat vagy nem is tudom pontosan, hogy mit. Na, sokat nem láttunk belőle, mert hát mást is akartunk csinálni, de azért jó volt kicsit sajnálkozni a beöltözött vitézeken, hogy hogy bírhatják abban a melegben... (szó ami szó, nagyon meleg volt ám aznap, olyan kánikulagyanús idő).

Főcélunk az Egri vár volt, és persze az Egri csillagok;-)
Úgyhogy végig a sétálón, és egyenesen fel a várhoz!
Na, indulhatunk?


Miután kifizettük a belépőt, bemehettünk a várudvarba.
, meg körbe, a várban, várfalon, termekben...

Egyik fődísze az Egri várnak az ágyúk.

Több sarokba is láttunk beállítva egy-egy ágyút. Nem rossz dísznek, végülis!:P
"Én ezt most eltolom!"



Vártetőn.

Szeretem a magaslati levegőt!:)) És szép a kilátás is;-)

Itt van Gárdonyi Géza bácsi sírja is.

És ha már Gárdonyi Gézánál tartunk, jöjjön egy panoptikumos szobor is róla

na meg azokról is, akik a könyvében szerepelnek.
A két kicsi: Vica és Gergő

Dobó István és Dávid:P

Ha ő feszít mellette, én se maradhatok ki...:P

Szulejmán szultán is itt legyezteti magát, pedig abban a föld alatti helyiségben igazán nem volt meleg...:))

Tinódi Lantos Sebestyén. Sajnos most épp pihen, nem tudtunk elcsípni egy regét se tőle.

Miután keresztül-kasul jártuk az egész várat meg udvarát meg környékét, lementünk a városba és egy jóóóóót ebédeltünk!
D. a menüt böngészi.
Szeretem a kisiskolást benne;-)
És hát mindent magasan felülmúl az, ha együtt lehetünk!


Ezt is köszönöm!:x

pErSzE,

nekem is volt születésnapom, a családból én nyitom a júliusi banzályt.
Érdekes volt, hogy legtöbb tesóm és barátnőm vagy megfeledkezett róla, vagy túl foglalt volt, így sok köszöntés elmaradt. Ebben az a jó, hogy az utána következő hetekben ezek az elmaradt köszöntések szépen becsorognak, akár egy-egy fagyi vagy csoki társaságában.
D. azonban oooolyan aranyos volt, elhalmozott sok-sok meglepetéssel, marcipánkrumplival, virággal; és mindennek a tetejébe vagy főleg vagy és, másnap elvitt Visegrádra, méghozzá hajóval!
Igazán tökéletes szülinapi ajándék! Bánja a csoda, hogy telnek az évek, ha az ilyesmivel jár!...;-))

Mi a Táncsics hajóval utaztunk.

Visegrád utcái nagyon szépek, hangulatuk olyan folyton szabadságolós. Ebéd, séta után irány fel a várba! Természetesen gyalogosan;-)

Míg D. pihenget (de szép szád van, kedvesem!;-):*),

én a híres dunakanyart fényképezgetem:)

Végül D. is odajön hozzám, készítenek nekünk közös képet kedves turisták.

Szépségek várablakokban várudvarról.

Délután pedig vissza Pestre, hajófordultával...:)

A hajón fúj a szél!!!!:D

Ez már Budapest, alkonyodik a Parlament felett.

Naplemente.

Köszönöm:)