fOoD fOr sOuL

Minden bölcs, kinek gondolatait megismernem sikerült, arra tanított, hogy élni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden mondatunk után a halál tenne pontot. Csak a halál érzelgés, félelem és oktalan gyávaság nélkül való tudata ad életünknek igazi magatartást. Végzetesen kell élni, tehát nyugodtan, nagyon figyelmesen, egyforma erővel figyelve a világra és önmagunkra, értelmünkre és szenvedélyeinkre, az emberek szándékaira és a mindenséghez való kapcsolatainkra. Ez az egyetlen emberhez méltó magatartás: többet Isten sem kíván tőlünk. S nincs nagyobb bűn és hiúbb kísérlet, mint többet vagy mást akarni, mint amit Isten kíván tőlünk.
Márai Sándor

Kételkedsz-e abban, hogy a boldog élet a legfőbb jó?Amikor a legteljesebb jóval rendelkezünk, a boldogság is a legteljesebb. Amiképpen a legjobbhoz nem lehet hozzátenni - ugyan mi volna feljebb a legnagyobb fölött? - úgy a boldog élet felett sincs boldogabb. Azt hiszed valakiről: boldog, úgy hírlik róla,másoknál boldogabb. Aztán találkozol egy másik egy nála boldogabb emberrel és azt gondolod: lehet még nála is boldogabb. Ezt látva, a sokkal-sokkal boldogabb élet után vágyódsz, amely fölött már nincs lépcsőfok.
A boldog ember senki életét nem helyezi a maga élete fölé: a sajátját éli, a saját életében boldog. Mert ha mások példája nyomán keresné a boldogságot, csak e kettő közül választhatna: vagy lebegne az el nem érhető boldogság előtt, vagy egyáltalán nem vágyna többre a meglévőnél. Márpedig hogyan lehetnél boldog ha többre vágynál mint amire szabad vagy, vagy nem vágynál arra amire kell?
Seneca