2010. július 27., kedd

aZt hiSzEm, nAgYoN


megszerettük egymást: Manó meg én.
Múltkorában ügyintézés végett több napot is Frici és Vica otthonában sátoroztunk le; ennek az lett a vége, hogy Manót még a fürdőkádból se vehette ki más, csak én. Amire titokban büszke voltam.:P Olyan kis értelmes; bár nem beszél még, de mindent ért, hihetetlen. Mindent. És annyi szeretet van a szemében, a mosolyában...
Biza szívfájdító volt a búcsúzás.

Most hétvégén voltak itthon Friciék. Nem sokra rá, hogy megérkeztek, Manócska megint csak hozzám jött. Még Fricitől is:P
Vicces volt vasárnap d.e. az imaházban, mikor meglátott, odajött. Úgy kellett énekelni: egyik kezemben a mikrofon, másik kezemben/ölemben meg Jóel..csak bírjam tartani:)). Nem is tágított tőlem az éneklés végéig. Meg utána se - mindaddig, míg meglátta, hogy egy másik fiúcska (Ábel) kisautóval játszik. Akkor odament és egyszerűen kivette a kezéből....:)):))

Homokozás:)

Hogyan jutunk ropihoz.


Szeretjük egymást:)