a változatos időjárásban, hogy mindig van, amire panaszkodni. Tegyük fel, hogy az embernek semmi más gondja-baja nem lenne..minden tökéletesen működne... akkor is ott van az időjárás, ugye, ami mégis valahogy mindig másképp alakul, mint ahogy szeretnék! így aztán mégiscsak lenne - szerencsére -, miben kitölteni a normális panaszkodási igényt.
Mert azt mindenki nagyon jól tudja, hogy amikor meleg van, akkor igazából kicsit hűvösebb kéne legyen, sőt, egy kis eső sem ártana, mert ha így megy tovább, szárazság lesz... de aztán, ha esik az eső, akkor miféle dolog az, hogy nyáron esik, meg különben is, nagyban ront a hangulaton... ha kánikula van, mi azt nem bírjuk, nem vagyunk hozzászokva (biztos a globális felmelegedés az oka!), és a havas télről álmodozunk, télen meg nem jó mert latyakos az út a hótól, és a verőfényes napról álmodozunk... Egyszóval, úgy sosem jó, ahogy van. Egyeseknek, persze, mert még vannak egy páran, akik szeretjük az épp aktuális időjárást, vagy legalábbis elfogadjuk panasz-szó nélkül..
Ez egyébként csak onnan jutott eszembe, hogy a tegnap olyan dögmeleg volt (37 fok ár-nyék-ban!!!), hogy az már kibírhatatlan. És, főleg, hogy ráadásul szeptemberben. Augusztusban sem volt ilyen, nemhogy szeptember.......................:P
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
te hol voltal augusztusban amikor a homero siman 42 fokot mutatott? :)
amugy mi lenne ha pl. busman lennel, ize, busgirl? :))
amikor egy-egy mi lenne ha, igy nem jo mert ugy sem... feleket olvasok eszembe jut egy jelenet a bad boys-bol. ott jo helyen van, ezert nem masolom ide a kerdest :))
hat en nem lattam a bad boys-t, sajnalom, balint:P
Hol voltam augusztusban akkor? hat lehet epp meziadon, a taborban...:)) vagy nem tudom:)) Lehet, epp itthon:P Dehat, tudod, hogy van ez: hamar elfelejtjuk a rosszat, ami volt, ha van ujabb, min ragodni...:P
Megjegyzés küldése