2009. július 6., hétfő

aKkOr nEm bOcSáNaT

Múlt héten történt. Lementem a supermarketbe vásárolni. Mikor odaértem a kasszához, megkérdeztem (jó magyar szokás szerint:D), hogy ugye nincs ez és ez a termékük? De, van - mondta a lány, és útba igazított, hogy hova menjek vissza. Mondom kifizetem előbb ezeket, de ő, hogy nem, nem, úgysincs senki most utánam, menjek vissza nyugodtan. Közben ott nem volt, ahol ő mondta, az a fajta, amit én kerestem, akkor onnan megint más részlegre irányítottak..így történt, hogy végül a kis csaj utánam jött, hogy siessek, mert sor van utánam...
visszasiettem, konkrétan 2 sorbanálló kosár volt, illetve a hozzátartozó vevők. Az első kosárral két román ajkú cucoana járt együtt, akik elég méltatlankodó pillantásokkal mértek végig engem. Mondom az utánam levőknek illedelmesen, hogy "Pardon", ámde a két nő nem igazán nézte jó szemmel ezt a beszólásomat; persze, nem elég, hogy feltartom őket, még pofátlankodok pardonozni is...szóval megjegyezték, hogy "paaai...e cam tarziu deja pentru pardon, dar...."
Vissza akartam válaszolni, hogy hát akkor "nu pardon".:)) De aztán inkább nem mondtam semmit.

1 megjegyzés:

Klári B. írta...

vannak ilyenek... es raadasaul nem is a te hibad volt az egesz... vagyis no, hogy mertel te rakerdezni, hogy van-e ez es ez a termek...?