3:35

Csak azt akarom elmondani, hogy vasárnap is meg ma is milyen jó volt a gyülibe. PL most is, 6kor kezdtünk, aztán fél8kor még nem volt vége - a bizonyságtevéseknek... egyik a másik után, hogy mit tett az Úr, hogy ki miért hálás... aztán Attila elmondta, h megtért... na meg ilyenek.. ááá, fantasztikus volt. És énekeltünk szép énekeket, és valahogy úgy jutottak eszembe az énekek, sorra, amik a témához kapcsolódtak... és énekeltük pl azt is, hogy "Áldott az Úr, az én Kőváram..." És tényleg, micsoda az ember, hogy gondja van reánk, méghozzá külön-külön, ezt a napokban különösen tapasztalom...

ja! persze, ezt el kell mondanom!
imádkozás, imádkozás, imádkozás... mostanában annyit hallottam, olyan sok helyen, sokmindenkitől... aztán nekem meg jó ideje inkább nem megy, mint megy... aztán kedden a nagy gyüliben hitmélyítő alkalmon, megint erről volt szó... és akkor ott kértem az Urat, hogy oké, akkor ébresszen Ő fel.
Éjjel egyszercsak megébredek. Egyből tudtam, hogy mi az ábra:D Ránéztem az órára: 3:35. Felkeltem imádkozni... tudtam, h ez Ő volt, de mégis kértem Istent, hogy erősítse meg, és keltsen fel másnap is, de ugyanakkor, percre pontosan.
És másnap éjjel megint megébredtem. Ránéztem az órára: persze, hogy 3:35 volt:D:D
És múlt éjjel ismét ébresztett Valaki...
szóval, annyit mondhatok, hogy izgalmas az élet Istennel...:D

"Uram, micsoda az ember,
hogy tudsz felőle és gondod van reá?
Hisz olyan az ember, mint a lehellet,
Napjai, mint az átfutó árnyék"... :)
(144.zsoltár)