vOlTaM áM

egy másik esküvőben is, épp a múlt szombaton, Magyargoroszlón. (Magyarországot olvastatok szinte, mi? pedig nem az van oda írva:P) Érdekes volt részt venni ezen is. Egyébként én szeretem az esküvőket, rájöttem, szeretek az ifjú párnak örülni, nagyon tetszik, hogy a szerelmet, az egymásra találást ünnepeljük...:)
Szóval. Érdekes volt, mivelhogy Noémit, a menyasszonyt, csak idén nyáron ismertem meg, a Hargitán, a zene7en. És akkor most meghívott az esküvőjébe. Énekelni (is) kellett.
A vacsorán elég ramaty szerkó volt, a mikrofon - vagy a hangfal? - recsegett, és engem nagyon tud zavarni az ilyen, ha nem adja vissza tisztán, szépen a hangot, kíséretet, én már nem is tudom úgy élvezni, se beleadni, hogy akkor az úgy szóljon....
DE volt ám ott egyéb, aminek örülni lehetett. Előszöris rengetesok énekes, sok jó énekes, és főképpen két énekes. Opera-énekesek, nagyon híresek méghozzá, és persze nagyon jók. Ettől híresek, ugyebár.... (most kijött belőlem a bölcsesség:P). Szóval. Borsos Edith és Pop Maria, hát mikor ők megszólaltak, kábé olyan volt, mintha beépített mikrofonnal működnének. Egyébként a Pop Maria-ra emlékeztem (így arcról, a többi fontos tudnivalóról velük kapcsolatban Erna világosított fel), tavaly a Máté-passióban ő volt a mezoszoprános, és bennem maradt, hogy mennyire szépen énekelt. Mint kiderült, Edith volt a szoprános, de rá valamilyen okból nem emlékeztem. A másik előadásmódja jobban megfogott. Na mindegy, a lényeg, hogy ott voltak, meg énekeltek, meg beépített mikrofon meg minden. Ja, és a gyülis (szóló)éneklés után Pop Maria megdícsért, hogy szép volt, és komolyan mondom, hogy kicsit elszégyelltem magam, hogy Ő dícsér engem, hát hol vagyok én attól a szinttől, ahol már dícséret jár...hogy jó, meg minden...:)) tényleg, h szégyelltem magam:) És olyan furi érzés volt.
A vacsin meg - hála Erna rábeszélésének, hogy menjek már én is, mert úgyis eredetileg ketten gyakoroltuk azt a dalt -, szóval a vacsin énekeltünk együtt (beállási sorrendben mondom): Egyed Ernő, Borsos Edith, Szilágyi Lea, Gergely Erna. (ugye érzékelitek a súlyát..:P). Nem, mintha kihallatszott volna a hangom:D, meg az első körben úgy kicsikét meg is voltam szeppenve, hogy mit keresek én itt:D, de aztán másodjára már élveztem, hogy né, kikkel hozott össze a sors, Edith is közvetlen meg minden, na, szóval egy élmény volt az egész:)))

Egyébként az esküvő sok részlete fejfájásba merül (nem csoda, előtte 1kor feküdtem és 5kor keltem, hogy még főzni is tudjak apunak), de annyit mondhatok, hogy Noémi aranyos volt, a kesztyűje különösen szép, a kaja is finom volt, és élmény volt, élmény volt némelyeket hallgatni.....:D

Gyarapodik, gyarapodik az emléktár kincse....:))